BÍRÓSÁGI VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI HIÁNYPÓTLÁSOK

BÍRÓSÁGI VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI HIÁNYPÓTLÁSOK TELJESÍTÉSÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI CIVIL SZERVEZETEK ESETÉN

1.)
A változásbejegyzési kérelem 19. pontjában arról kell nyilatkozni, hogy a legutóbb benyújtott hatályos létesítő okirat tartalmazza az Ectv. 34. §-ában foglaltakat [több tagból álló döntéshozó szerv esetén a 37. § (2) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést is biztosítani kell]. Ebben az esetben hiánypótláskibocsátására a bíróságnak nincsen lehetősége.
(Gyakorlati és garanciális megfontolásból nem javasoljuk az 1 kód (“igen”) megjelölését, azaz azt, hogy – a kérelmező civil szervezet szerint létesítő okiratuk mindenben megfelel az Ectv. közhasznúsági elengedhetetlen feltételeinek – , mert ezzel lényegében szervezetüket megfosztják egy esetleges hiánypótlás útján történő “javítási”, “orvoslási” lehetőségtől, ti. az illetékes törvényszék hiánypótlási felhívást jogszabályi előírás miatt nem adhat ki. Természetesen ezen eset hangsúlyosan a 2012. január 1. előtt közhasznú jogállást megszerző szervezetekre irányadó, tekintettel arra, hogy nekik a 2014.május 31-i benyújtási közhasznúsági határidő jogvesztő lehet. CIC)
Amennyiben a létesítő okirat (eddigi létesítő okirat) nem felel meg az Ectv. közhasznúsági követelményeinek – azaz a változásbejegyzési űrlap 19.pontjában 2 kód (“nem”) jelölést teszünk -, úgy a közhasznú nyilvántartásba vételre irányuló eljárás mellett változásbejegyzési eljárás megindítása is szükséges.
Ez utóbbi érdekében a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelem és mellékletei mellett, azzal egyidejűleg be kell csatolni egy változásbejegyzési kérelmet is, amelyhez mellékelni kell a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt és az Ectv.-nek ( és 2014. március 15. után az új Ptk-nak ) megfelelő alapszabályt, valamint mindazon mellékleteket, amelyeket egyebekben egy változásbejegyzési eljárás során csatolni kell. A bíróság ebben az esetben egy eljárásban dönt a módosítás és a közhasznúság kérdésében.Ebben az esetben az általános szabályoknak megfelelően hiánypótlásnak van/lehet helye.

Természetesen ennek értelmében az űrlap 20. pontjában 1 kód (“igen”) jelölést teszünk, amely jelzi, hogy változásbejegyzési űrlap és annak mellékleteként módosításokkal egységes szerkezetű létesítő okirat is benyújtásra került.

A bírósági űrlapok és kitöltési útmutatók letölthetők ITT.


2.)

Álláspontunk szerint a HIÁNYPÓTLÁS TELJESÍTÉSEKOR ÍRÁSBAN CÉLSZERŰ KÉRNI (KÉRELEM) , hogy a bíróság ismételt hiánypótlásra (ISMÉTELT HIÁNYPÓTLÁS) hívja fel, ha a hiánypótlás teljesítésekor a kérelem vagy annak melléklete olyan – az eredeti kérelemben nem szereplő – hiányosságban szenved, amely alapján hiánypótlási felhívás kibocsátásának lenne helye.

Az ismételt hiánypótlásra a hiánypótlás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a bíróság a kérelmezőt nem hívhatja fel olyan hiány pótlására, amely az eredeti kérelemben vagy annak mellékletében is hiányos volt.
(Ezt a lehetőséget a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 30.§ (3) bekezdése biztosítja.)


3.) A Létesítő okiratban a jogi személy alapító tagok nevének, lakóhelyének vagy székhelyének illetve az első vezető tisztségviselő feltüntetésének kérdése?

3.1.
Az új Ptk. a jogi személy létesítő okirata kötelező tartalmát előíró 3:5.§ f.) pontja szerint („A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni”) „f.) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét”.
Ugyanakkor a A jogi személy ügyvezetése szabályozásánál, a
3:21. § [Az ügyvezetés fogalma és a vezető tisztségviselői megbízatás keletkezése]
(3) bekezdése kimondja, hogy „A jogi személy első vezető tisztségviselőit a jogi személy létesítő okiratában kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személyek esetén a jogi személy alapítói választják meg, nevezik ki vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.
Fentiekből következően – álláspontunk szerint – a Ptk. hatálybalépésekor már bejegyzett szervezeteknek – változásbejegyzéskor, esetleg ezzel kapcsolatos (nem nevesített) hiánypótlás teljesítésekor – nem kell feltüntetni az eredeti, alapításkori első vezető tisztségviselőt. (Ez azért is logikus és életszerű, mert már egyáltalán nem biztos, hogy ő a vezető tisztségviselő.) Ez a törvényi rendelkezése kifejezetten új alapítási szervezetekre vonatkozik.
3.2.
A PTKé. ( a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény) kimondja, hogy:
11. § (1) A Ptk. hatálybalépésekor (2014. március 15. napján) nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak.
Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét.
„(2) Az egyesület és az alapítvány a létesítő okiratát a Ptk.-val összefüggésben nem köteles módosítani, ha az csak abból az okból volna szükséges, hogy abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek a Ptk. és a létesítő okirat tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg.
Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni.”
__________________________
Dr. Sebők László CIC szakmai vezető
Somogyi Civil Információs Centrum
ÉLÉSTÁR Egyesület

 


NEMZETI HITVALLÁS

Magyarország Alaptörvénye
(2011. április 25.)
“Isten, áldd meg a magyart!
NEMZETI HITVALLÁS

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.

Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.

Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.

A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.

Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk.

Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.

Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.

Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.

Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.

Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.

Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.

Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.

Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.”