Eltűntek a hagyományos árubemutatók, új trükkök

ELTŰNTEK A HAGYOMÁNYOS ÁRUBEMUTATÓK, ÚJ TRÜKKÖK MIATT KELL ÉBERNEK LENNI

A szigorú szabályozásnak és a hatóságok együttműködésének köszönhetően lényegében eltűnt Magyarországról az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés.

 A fogyasztóvédelem azonban továbbra is fokozottan figyel, mert egyes cégek ingyenes szűrővizsgálat címén igyekeznek behálózni idős embereket.

Másokat telefonon csalnak előfizetési csapdába, amelynek elkerüléséhez fontos tudni, hogy a vásárlók élhetnek elállási jogukkal. 

A 2015-ös törvénymódosítás hatására, a népegészségüggyel és rendőrséggel közös, folyamatos fogyasztóvédelmi ellenőrzések miatt jelentősen visszaszorult az árubemutatós értékesítés.

Míg öt éve havonta átlagosan 43, idén már mindössze havi két megkeresést kapott a hatóság hasonló ügyekben. Az utazással és ebéddel egybekötött hagyományos termékbemutatók gyakorlatilag megszűntek Magyarországon. A fogyasztóknak az elmúlt években megjelent újfajta értékesítési módszerekkel kapcsolatban érdemes óvatosnak lenniük. 

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta: „Az idős emberek védelme érdekében kiemelt kormányzati cél az árubemutatók visszaszorítása. Az összehangolt fellépés eredményes, az együttműködéssel meg tudtuk tisztítani a piacot. Az új értékesítési formákat kiemelten ellenőrzi a hatóság. Arra kérjük a fogyasztókat, hogy feltétlenül jelezzék a kormányhivataloknál, ha megtévesztő, visszaélésszerű gyakorlattal találkoznak, mert ezzel nagyban megkönnyíthetik a munkánkat.”

A tisztességtelen vállalkozások ingyenes szűrővizsgálatot ajánlva rendszerint célzottan, telefonon keresik meg a nyugdíjasokat, akiket orvosi rendelőnek tűnő helyiségben fogadnak.

A „vizsgálat” eredményeként, a súlyosabb szövődmények megelőzésére állítólag alkalmas termékeket tukmálnak az idősekre. Az értékesítőknek semmiféle egészségügyi végzettségünk nincs, képesítés híján érvényes diagnózist sem állíthatnak fel. Mivel az álorvosok a vásárlók tényleges egészségi állapotát nem ismerik, az általuk ajánlott termékek szedése – például más, rendszeresen szedett gyógyszerrel együtt alkalmazva – akár veszélyes is lehet. 

A fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint elkezdett terjedni az elsősorban egészségmegőrzőnek mondott étrend-kiegészítők telefonos kínálása is.

A megrendelést követően az első csomagot ingyenesen, mindössze a szállítási költség kifizetésére igényt tartva küldik meg.

A későbbiekben a cég bizonyos időközönként, többnyire havonta automatikusan újraküldi a terméket, a vételár kiegyenlítéséhez csekket mellékelnek. Ha a befizetés elmarad, a vállalkozás egyszeri felszólítás után behajtócégen keresztül próbálja érvényesíteni követelését, egyéb költségeket, késedelmi kamatot is felszámítva. Az előfizetési csapda elkerüléséhez fontos tudni, hogy a vásárlót az efféle esetekben is megilleti a 14 napos elállási jog. 

A fogyasztóvédelmi hatóság árubemutatóval vagy telefonos értékesítéssel kapcsolatos jogszabálysértés esetén 15 ezer forinttól akár a nettó árbevétel 5 százalékáig terjedő bírságot is kiszabhat.

Egy wellness eszközöket 700-800 ezer forintért áruló cégnek például 10 millió forintot kellett fizetnie, miután hamis leleteket állított ki, majd méregdrága, de igazoltan hatástalan eszközöket kínált eladásra.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a leghathatósabban a fogyasztóvédelemben tudja érzékeltetni, hogy a magyar emberek oldalán áll. A tárca ezért fokozott erőfeszítésekkel, hatékony ellenőrzésekkel védi a családokat, a leginkább kiszolgáltatott időseket és gyermekeket, a jogkövető vállalkozásokat. 

ITM, Innovációs és Technológiai Minisztérium

 


A RAKTÁRTÓL A GYÁRTÓIG MINDENÜTT ELLENŐRIZHET A FOGYASZTÓVÉDELEM

A raktártól a gyártóig mindenütt ellenőrizhet a fogyasztóvédelem

NEMCSAK AZ ÜZLETEKBEN, HANEM RAKTÁRTÓL A GYÁRTÓIG MINDENÜTT ELLENŐRIZHET A FOGYASZTÓVÉDELEM.

Nemcsak az üzletekben, hanem a raktártól a gyártóig mindenütt ellenőrizhet a fogyasztóvédelem – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A teljes ellátási láncra, a korábbi egy helyett öt szintjére terjeszti ki a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeit az ágazati törvény hatályba lépett módosítása – közölte a tárca.

Azt írták, a szakemberek ezentúl nem csak a fogyasztóval közvetlen kapcsolatban álló eladóval szemben járhatnak el. Az ellenőrök a kiskereskedések mellett a vásárlókat érintő jogsértés gyanúja esetén a raktárakba, nagykereskedőkhöz, importőrökhöz és a gyártókhoz is bejuthatnak.

A hatóság mostanáig kizárólag olyan üzletben, webáruházban, applikációban végezhetett ellenőrzéseket, ahol végfogyasztó vásárolt vagy vett igénybe szolgáltatást. A törvénymódosításnak köszönhetően az ellenőrök nemcsak az üzlethelyiségbe, hanem például az áru tárolására szolgáló helyiségbe is beléphetnek, ott eszközöket, címkézési, csomagolási és egyéb munkafolyamatokat ellenőrizhetnek, iratokat ismerhetnek meg, díjmentesen mintát vehetnek.

Az ITM szerint a kiskapukat bezáró többletjogosítványokkal tipikus visszaéléseknek veheti elejét a fogyasztóvédelem. Így például a korábbi előírások szerint a hatóság csak nyilatkoztatni tudta a vállalkozást az egyes árucikkek raktárban elérhető darabszámáról. Ezért nem állt módjában meggyőződni arról, hogy egy webáruház okkal sürgette-e a fogyasztót gyors döntésre azzal, hogy a holnapon figyelmeztető feliratban jelezte, “már csak 5 termék raktáron”. Pedig ha a cég ilyen esetben valótlan készletinformációt közöl, agresszív kereskedelmi gyakorlatot valósít meg, ami 2 millió forintig terjedő bírsággal szankcionálható.

Hozzátették: fogyasztóvédelmi felügyelő annak ellenére sem tehette be eddig a lábát nagykereskedelmi raktárakba, hogy többször érkezett jelzés olyan megtévesztésről, amikor a külföldről importált árucikk csomagolására a vásárlói bizalom fokozása érdekében “magyar termék” címkét ragasztottak.

Mint írták, gyakran előfordul, hogy webáruházak magánlakásban végeznek ügyfélszolgálati, kereskedelmi, raktározási tevékenységet. Az új rendelkezések szerint a hatósági szakemberek kiemelten súlyos közérdekből, például ha a fogyasztók egészségének, anyagi érdekeinek védelme indokolja, az ügyészség előzetes engedélyével, szigorú garanciális kötöttségek mellett akár magánlakásba is beléphetnek. Az efféle ellenőrzés az érintett alapvető jogainak tiszteletben tartásával, kizárólag 8-18 óra között, hatósági tanú közreműködésével hajtható végre, és évente mindössze néhány alkalommal lehet szükség – fűzték hozzá.

Az ITM kezdeményezésére megvalósult törvénymódosítás a kihirdetését követő hatvanadik napon, augusztus 22-én lép hatályba. Hangsúlyozták: az új előírások a fogyasztóvédelem megerősítésével, ellenőrzési kereteinek bővítésével védik a magyar vásárlókat és a jogkövető vállalkozásokat. A hatóság a teljes ellátási láncra szóló jogosítványaival élve gyorsabban, hatékonyabban számolhatja fel a tisztességtelen piaci gyakorlatokat, hiszen célzottan, a jogsértés felmerülésének helyén intézkedhet – mutattak rá a közleményben.

(MTI)


Népszerűsíteni kellene a magyar élelmiszereket a fiatalok körében

Népszerűsíteni kellene a magyar élelmiszereket a fiatalok körében

A fiatalokat megszólító kommunikációs kampány sokat tudna segíteni a magyar élelmiszerek népszerűsítésében, a Z generáció tagjai hamarosan önálló keresettel rendelkező, fontos fizetőképes tagjai lehetnek a magyar élelmiszereket előszeretettel vásárlóknak – állapították meg egy friss kutatásban.

Az MTI-hez eljutatott tudományos felmérés, amelyet Fodor Mónika, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja és Popovics Anett, az egyetem tanára készített több mint 1400 kérdőív feldolgozásával kimutatta: az életkor előrehaladtával nő a magyar élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban.

Jellemzően az X (37-60 évesek) generáció tagjaiból kerül ki a magyar élelmiszert vásárlók köre, ők már kiforrott preferencia-rendszerrel rendelkeznek és kellő anyagi erőforrás birtokában vannak. A 45 év felettiek vásárlásainak 41 százaléka magyar termék – írták.

Ugyanakkor a fiatalabb, Z (16-25 éves) generáció esetében az látható, hogy sok még a bizonytalan vásárló, preferencia-rendszerük kiforratlansága lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy nem választják elég gyakran a magyar élelmiszereket, azok aránya vásárlásaikban 26 százalék körüli – tették hozzá.

Az élelmiszer tartóssága, beltartalmi értéke és könnyű elérhetősége voltak a dobogós helyezett szempontok az élelmiszervásárlás preferenciarendszerében. Az élelmiszer olcsó mivolta is háttérbe szorult ezekhez képest – írták.

Kitértek arra is: a vásárlók jelentős része (40,2 százalék) nem érzékel minőségbeli különbséget hazai és más országokból származó élelmiszerek között, de csaknem ugyanennyien mondták azt, hogy a magyar élelmiszerek minősége jobb (38,5 százalék).

A megbízhatóság terén is hasonló arányok érvényesültek, az ár szempontjából, azonban már a legtöbben (44 százalék) tartják drágábbnak a magyar élelmiszereket, és kevesebben (28 százalék) ítélik azonosnak a kül- és belföldi élelmiszerek árát, és ennél is kevesebben (13 százalék) gondolják, hogy a külföldiek kerülnek többe.

Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy csak akkor vásárolnának-e magyar terméket, ha az olcsóbb a külföldinél, mindössze 25 százalék volt az igennel válaszolók aránya.

Érdekes jelenség volt az is, hogy a válaszadók 75 százaléka mondta, hogy szívesen vásárol magyar élelmiszert, mert ezzel magyar munkahelyeket támogat. Eközben a válaszok alapján a magyar termék preferálásában szinte semmilyen szerepet nem játszik a divat, a vagy a baráti példa, azt is csupán 20 százalék nyilatkozta, hogy szülői példát követ ezzel.

A megkérdezettek úgy vélik, az általuk vásárolt élelmiszernek átlagosan 30 százaléka a magyar élelmiszer, és ez meglehetősen nagy arány.

MTI


MÁR NEM CSAK AZ ÜZLETEKBEN ELLENŐRIZHET A FOGYASZTÓVÉDELEM, HANEM A RAKTÁRTÓL A GYÁRTÓIG

Már nem csak az üzletekben ellenőrizhet a fogyasztóvédelem, hanem a raktártól a gyártóig mindenütt egy törvénymódosítás után.


JOGSZABÁLY-MÓDOSÍTÁST JAVASOL KGFB DÍJKÉPZÉSÉRE VONATKOZÓAN AZ OMBUDSMAN

Budapest, 2020. szeptember 15., kedd (MTI) – Jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjképzésére az ombudsman – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) kedden az MTI-vel.

    Közleményük szerint a Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat.

    Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi.

Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére.

    Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.

    Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe.

A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette.

Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.

MTI

 


“KI MINEK GONDOL, AZ VAGYOK ANNAK”…(a változásokra)

“KI MINEK GONDOL, AZ VAGYOK ANNAK”…(a változásokra)

Ki minek gondol, az vagyok annak… 
Mért gondolsz különc rokontalannak? 
Jelet látsz gyűlni a homlokomra: 
Te vagy magad, ki e jelet vonja.

S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik, 
Mert fénye-árnya terád sugárzik. 
Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról: 
Rajtam látsz törvényt sajátmagadról.

Okosnak nézel? Hát bízd magad rám. 
Bolondnak nézel? Csörög a sapkám. 
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz; 
Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.

Szemem tavában magadat látod: 
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.

Forrás: Weöres Sándor: Rongyszőnyeg 127

 

 

 

 

 


HATÁRIDŐ MÓDOSÍTÁS (HOSSZABBÍTÁS) A NEA 2020 PÁLYÁZATAIBAN!

HATÁRIDŐ MÓDOSÍTÁS (HOSSZABBÍTÁS) A NEA 2020 PÁLYÁZATAIBAN!

1.) Összevont támogatás benyújtási záró határidő az EPER-ben 2019.11.15. minden kollégiumra egységesen. (O-M, O-V)

2.) Egyszerűsített támogatás benyújtási kezdő határidő 2019.11.18. 8.00 minden kollégiumra egységesen. (EG)

Részletek: 

Határidő módosítása a Nemzeti Együttműködési Alap felhívásaiban

Határidő módosítása a Nemzeti Együttműködési Alap felhívásaiban

 


A FOGYASZTÓK HARMADA AZONNAL ELPÁRTOL EGY MÁRKÁTÓL A ROSSZ ÉLMÉNY MIATT.

A FOGYASZTÓK HARMADA AZONNAL ELPÁRTOL EGY MÁRKÁTÓL A ROSSZ ÉLMÉNY MIATT. (Oracle)

A FOGYASZTÓK TÖBB MINT HARMADA AZONNAL ELPÁRTOL EGY MÁRKÁTÓL, HA ROSSZ ÉLMÉNY ÉRI – KÖZÖLTE AZ ORACLE ÚJ FELMÉRÉSE ALAPJÁN.

A FELMÉRÉS SZERINT A VÁSÁRLÓK 88 SZÁZALÉKA MEGOSZTJA A NEGATÍV ÉLMÉNYEKET MÁSOKKAL, A VÁLLALATOK EGYRE KEVÉSBÉ KÉPESEK BEFOLYÁSOLNI A VÁSÁRLÓI SZOKÁSOKAT, MIKÖZBEN A FOGYASZTÓK EGYRE KEVÉSBÉ HISZNEK AZ INFLUENSZEREKNEK, A CELEBEKNEK, A POLITIKUSOKNAK VAGY A TECHNOLÓGIAI FORRÁSOKNAK, ÍGY A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁNAK, A MOBIL HIRDETÉSEKNEK ÉS A HANGALAPÚ SZOLGÁLTATÁSOKNAK.

A világ legnagyobb üzleti szoftvermegoldásokat kínáló cége négy generáció körében végzett FELMÉRÉSE SZERINT AZ EMBEREK 43 SZÁZALÉKA ELPÁRTOL AZOKTÓL A MÁRKÁKTÓL, AMELYEK NEM FELELNEK MEG AZ ELVÁRÁSAIKNAK.

AZ EMBEREK 82 SZÁZALÉKÁNAK MÁR VOLT KIÁBRÁNDÍTÓ TAPASZTALATA EGY MÁRKÁVAL KAPCSOLATBAN, ÉS TÖBB MINT HÁROMNEGYEDÜK TALÁLKOZOTT MÁR KIFEJEZETTEN ROSSZ ÜGYFÉLKISZOLGÁLÁSSAL.

AMINT EGY MÁRKA ALULTELJESÍT, A VÁSÁRLÓK AZONNAL TOVÁBBLÉPNEK – írták.

Az is kiderült, hogy a fogyasztók közel felének már volt olyan rossz vásárlási élménye, ami miatt elpártolt egy márkától. 
Több mint harmaduk pedig azt állítja, hogy soha többé nem vásárolna olyan vállalattól, amelyik egyszer is csalódást okozott neki.

A vásárlók fenntartásokkal fordulnak a technológiai forrásokhoz is: 92 SZÁZALÉKUK NEM TARTJA HITELESNEK A CHATABLAKOKBAN VAGY WEBOLDALAK FELUGRÓ ABLAKAIBAN KAPOTT AJÁNLATOKAT, 89 SZÁZALÉKA NEM BÍZIK A HANGALAPÚ SZOLGÁLTATÁSOKBAN. A leginkább megbízható technológiai forrásnak a közösségi média hirdetéseket tartják, de ezekre is csak a fogyasztók 23 százaléka szavazott.

A felmérésben résztvevők 68 százaléka szerint egy boltnak fontos, hogy az egyedi igényekhez és ízlésekhez igazítsa a vásárlói élményt. Az elvárásokról a válaszadók a nagyobb rugalmasságot emelték ki, illetve hogy szabadabban tudjanak feliratkozni termékekre, szolgáltatásokra. Emellett IGÉNYLIK AZT IS, HOGY A NEM MEGFELELŐ TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK ÁRÁT INGYEN VISSZATÉRÍTSÉK.

A közlemény szerint Magyarországon is dinamikus ütemben növekszik az online vásárlások volumene, az eNet adatai szerint KÖZEL 5,4 MILLIÓAN SZOKTAK RENDSZERESEN ONLINE VÁSÁROLNI – EZ A FELNŐTT MAGYAR INTERNETEZŐK 91 SZÁZALÉKA. Ezzel együtt a vásárlók egyre tudatosabbak, a magyar cégeknek is sokkal kevesebb lehetőségük van hibázni.

A közlemény idézi Horváth Tibort, az Oracle Marketing Cloud régiós szakértőjét, aki kiemelte, EGYRE INKÁBB ELVÁRÁS, HOGY A FOGYASZTÓK MINDEN CSATORNÁN UGYANOLYAN MAGAS SZINTŰ KISZOLGÁLÁSBAN RÉSZESÜLJENEK, UGYANAZOKAT A FONTOS, TESTRESZABOTT INFORMÁCIÓKAT KAPJÁK, ÉS UGYANAZOKAT A KEDVEZMÉNYEKET TUDJÁK ÉRVÉNYESÍTENI.

Forrás: MTI

(Ne legyen következmények nélküli a globális világ – a saját pénzünkért. Egyre tudatosabban! ÉLÉSTÁR Fogyasztóvédelmi és Jogvédő Egyesület)