TUDÁSTÁR

LETÖLTHETŐ CIVIL SZAKMAI ANYAGOK

  1. ÚTMUTATÓ A NEA 2016 ÉVI PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSÁHOZ BŐVÍTETT, 2016.07.08.
  2. ÚTMUTATÓ A NEA 2016. ÉVI PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSÁHOZ
  3. ÚTMUTATÓ A NEA 2015. ÉVI PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSÁHOZ
  4. ÚTMUTATÓ A NEA 2014. ÉVI PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSÁHOZ
  5. NEA-15-SZ PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ
  6. NEA-15-M PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ
  7. NEA-15-M MŰKÖDÉSI PÁLYÁZATI KÍRÁS
  8. NONPROFIT SZERVEZETEK ADÓZÁSA 2015
  9. A NONPROFIT SZERVEZETEK HUMÁN ERŐFORRÁSA 1 – KSH ADATOKKAL
  10. A NONPROFIT SZERVEZETEK HUMÁN ERŐFORRÁSA 2 – KSH ADATOKKAL
  11. VEZETŐ SZERVTŐL ELKÜLÖNÜLT FELÜGYELŐ SZERV KÖTELEZŐ LÉTREHOZÁSA AZ EGYESÜLETEKNÉL
  12. BÍRÓSÁGI VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI HIÁNYPÓTLÁSOK TELJESÍTÉSÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI CIVIL SZERVEZETEK ESETÉN
  13. NÉHÁNY SZAKMAI GYAKORLATI ÖSSZEFÜGGÉS A NEA-14-N ADOMÁNYOK UTÁN JÁRÓ NORMATÍV TÁMOGATÁS IRÁNTI PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATBAN
  14. Tájékoztató a civil szervezetek 2013. évi beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének teljesítésérő
  15. Civil szervezetek közhasznú jogállásának nyilvántartásba vétele
  16. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű civil szervezetek adóalapja, adófizetési kötelezettsége
  17. Közeledik a társasági adóbevallás benyújtási, valamint a mérleg beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség teljesítésének határideje.
  18. KÖZELEDIK AZ SZJA 1 %-OS FELAJÁNLÁSOK HATÁRIDEJE!
  19. Hamarosan lejár a civil szervezetek beszámolóinak benyújtási határideje!
  20. Az SZJA 1 %-os összeg felhasználásáról szóló 12KOZ számú közlemény benyújtási határideje
  21. A civil szervezetek beszámolóinak letétbe helyezésével kapcsolatos GYAKORLATI TUDNIVALÓK
  22. KSH ÉVES ADATGYŰJTÉSI VÁLTOZÁS!
  23. KÖZFELADATOK KSZT. SZERINT
  24. CIVIL SZERVEZETEK: EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK ADÓZÁSA 2014
  25. HOGYAN LEHET AZ SZJA 1 %-RÓL RENDELKEZNI 2014-BEN?
  26. HOGYAN RÉSZESÜLHETNEK A KEDVEZMÉNYEZETTEK AZ SZJA 1 %-BAN?
  27. ÚTMUTATÓ A NEA 2013. ÉVI PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSÁHOZ
  28. EPER PÁLYÁZÓI FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV 2013.09.09.
  29. EPER PÁLYÁZÓI KÉZIKÖNYV A PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSRÓL
  30. NEA GYIK (GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK) NEA_13_GYIK
  31. EMET NEA-14 MŰKÖDÉSI KIÍRÁSOK
  32. EMET NEA-14-SZAKMAI KIÍRÁSOK
  33. PK-141 BESZÁMOLÓ ÉS KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET, egyszeres könyvvitel
  34. PK-142 BESZÁMOLÓ ÉS KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET, kettős könyvvitel
  35. PK-141 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
  36. PK-142 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
  37. 14T201 BEJELENTŐ ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTŐ LAP NAV-HOZ
  38. ÚTMUTATÓ CIVIL SZERVEZETENEK AZ ÚJ PTK ÉS A CIVIL TÖRVÉNY SZABÁLYAIHOZ
  39. TÁJÉKOZTATÁS AZ SZJA 1 %-OS ELJÁRÁS 2014. ÉVI VÁLTOZÁSAIRÓL 2014.06.27.
  40. A VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSÚ CIVIL SZERVEZETEK VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELMEIRŐL
  41. ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT, ÉLÉSTÁR EGYESÜLET
  42. CIC NEA-2014 ELŐADÁS. ÉLÉSTÁR EGYESÜLET
  43. A SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZEREPE A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN
  44. KAPOSVÁR CIVIL KONCEPCIÓJA
  45. DDRFÜ HUMÁN WORKSHOP KAPOSVÁR 2014.03.20.
  46. EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK INTÉZMÉNYRENDSZERE 2014-2020
  47. ŐSDRÁVA PROGRAM
  48. NKA (NEMZETI KULTURÁLIS ALAP) ELŐADÁS KAPOSVÁR

KAPOSVÁRON IS NÖVEKVŐ TENDENCIÁT MUTATTAK KI AZ ÚJ KORONAVÍRUS ÖRÖKÍTŐANYAGÁNAK MENNYISÉGÉBEN

Kaposváron is növekedő tendenciát mutattak ki az új koronavírus örökítőanyagának mennyiségében.

Szombathelyen, Zalaegerszegen, Veszprémben, Kaposváron, Szekszárdon, Pécsett, Békéscsabán és Egerben is növekedő tendenciát mutattak ki az új koronavírus örökítőanyagának mennyiségében.

A koronavírus vízzel, szennyvízzel eddigi vizsgálatok alapján nem fertőz, viszont a szennyvíz vizsgálatával lehetővé válik a vírus terjedésének nyomon követése nagyobb közösségekben, akár teljes településen.

A nagy érzékenységű vizsgálat segítségével a járványhullám megugrása akár a nagyszámú klinikai tünetet mutató esetek megjelenése előtt előre jelezhető. A szennyvízben kimutatható koncentrációnövekedés 4-10 nappal előzi meg a tünetes megbetegedések számának növekedését.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által végzett szennyvízvizsgálatok eredményei és a megnőtt pozitív esetszámok azt mutatják, hogy nagyon fontos továbbra is a fegyelmezettség, a beutazási korlátozások és az általános higiénés szabályok betartása.

Bárki, akinek tünetei vannak, az ne menjen közösségbe, hanem maradjon otthon és telefonon értesítse háziorvosát!

Kerüljük azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak!

Lehetőleg tartsuk a szociális távolságot, ahol nem lehet ott viseljünk orrot és szájat eltakaró maszkot!

Viseljük maszkot az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön.

Gyakran és alaposan mossunk kezet!

Akinél külföldi tartózkodás vagy egyéb ok miatt hatósági házi karantént rendeltek el, az szigorúan tartsa be.

Ha mindezeket betartjuk, akkor el tudjuk kerülni a fertőzés terjedését és a további a mindennapi életünket korlátozó intézkedések bevezetését.

NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT


“Minden nap egy alma az orvost távol tartja”

“Minden nap egy alma az orvost távol tartja”

 1 közepes méretű alma 53 kilokalóriát, 12 g szénhidrátot, 6 g rostot tartalmaz és 90%-a víz. E gyümölcs C-, B-vitaminokat, folátot, ásványi anyagok közül káliumot rejt magában nagyobb mennyiségben.
Vízben oldódó rosttartalma megakadályozza például a koleszterin felszívódását, az epesavak megkötésével segít szabályozni a vér koleszterintartalmát. A vastagbélben élő baktériumok lebontják ezeket a rostokat, belőlük zsírsavak képződnek, melyek táplálják a bélsejteket és daganatellenes hatásúak.

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége


A VERSENYHIVATAL A FOGYASZTÓKNAK KEDVEZŐ VÁLLALÁSOKRA KÖTELEZTE A SZALLAS.HU-T

A Versenyhivatal a fogyasztóknak kedvező vállalásokra kötelezte a Szallas.hu-t
Budapest, 2020. szeptember 22. – A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogsértőnek találta a Szallas.hu működési gyakorlatát, a szálláskereső ugyanis sürgető üzeneteivel pszichés nyomást gyakorolt a fogyasztókra. A versenyhatóság összetett intézkedéscsomagra kötelezte a szolgáltatást működtető vállalkozást.

A Versenyhivatal vizsgálata feltárta, hogy a Szallas.hu weboldalán és mobil applikációjában megjelenő, sürgető jellegű tájékoztatások (pl. „Négyen tervezik, hogy itt foglalnak.” „Épp 38 ember nézi.” „Már csak 2 szoba maradt oldalunkon!”) jogsértőnek minősülnek. Megjelenési módjuk miatt ugyanis az üzenetek pszichés nyomásgyakorlással közvetítették a fogyasztók számára, hogy az általuk keresett szálláshelyek csak korlátozottan elérhetőek. Ez az agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülő módszer megzavarja a felhasználók döntéshozatali folyamatát, így jelentősen korlátozhatja lehetőségüket a tájékozott választásra.

A szállásfoglalási oldalt és applikációt működtető Szallas.hu Zrt. az eljárás során együttműködött a Versenyhivatallal, elismerte a jogsértést és felhagyott a kérdéses gyakorlattal.

A GVH ezért bírság kiszabása helyett egy összetett – a jogszabályokhoz való igazodást, a piac iránymutatását és a fogyasztók tájékoztatását egyaránt szolgáló – intézkedés-csomag végrehajtására kötelezte a céget. Ennek keretében a társaság többek között átalakítja online felületeit, valamint fogyasztói tájékoztató kampányba kezd, amely felhívja a figyelmet a pszichés nyomásgyakorlásra alkalmas magatartásokra, felismerésük fontosságára és elkerülésük lehetőségeire. A cég emellett piacfelmérést és fogyasztói kutatást folytat a témában, melynek eredményéről tájékoztatja a többi piaci szereplőt (pl. szállásadó partnereit, illetve e-kereskedelmi vállalkozásokat).

A pszichés nyomás gyakorlásával együtt járó kereskedelmi módszerek az utóbbi időben elszaporodtak, tisztességtelenségük azonban nem mindig ismerhető fel a fogyasztók számára, mivel részben a tudatalattira hatnak. A GVH – több más, jogellenes gyakorlat mellett – hasonló módszert tárt fel a Booking.com szálláskereső portál esetében is. A holland céggel szemben azonban a Szallas.hu elismerte a jogsértést és önként felhagyott a kifogásolt üzenetek alkalmazásával. A vállalkozás számára előírt hatósági kötelezettség-csomag e területen segíti a piac öntisztulását, illetve a fogyasztói tudatosság növelését, így hatékonyan szolgálhatja a káros gyakorlatok visszaszorítását.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/41/2019.

GVH Sajtóiroda


A GVH is kitűzte a babazászlót

A GVH is kitűzte a babazászlót

Több állami és önkormányzati intézményhez hasonlóan a Gazdasági Versenyhivatal is kitűzte épületére a babazászlót. A versenyhatóság a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom kezdeményezéséhez csatlakozva, mostantól zászlóval hirdeti, ha gyermek érkezik valamely munkatársának családjába, egyúttal a család, a gyerekvállalás fontosságát hangsúlyozza a lobogó kitűzésével.

GVH, Gazdasági Versenyhivatal


AZ INDULÓ TANÉVBEN IS LEHET PÁLYÁZNI A FOGYASZTÓI TUDATOSSÁGRA NEVELŐ ISKOLA CÍMRE

Az induló tanévben is lehet pályázni a Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola címre

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ötödszörre is meghirdeti a diákok gyakorlatban hasznosítható fogyasztóvédelmi ismereteinek megalapozását szolgáló pályázatát. A Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola címet eddig 77 oktatási intézmény érdemelte ki. Az új pályázati felhívásban kiemelt szerepet kapnak a digitalizációval összefüggő fogyasztóvédelmi ismeretek. A kiírás kifejezetten szorgalmazza az elismerést már elnyert iskolák együttműködéseit.

A 2016-ben indult pályázat általános célja, hogy elismerje azokat az oktatási intézményeket, amelyek érdemi intézkedésekkel, jó gyakorlatként szolgáló helyi programokkal, szemléletformálással segítik a diákokat a fogyasztóvédelmi ismeretek elsajátításában. A felhívás arra ösztönzi az iskolákat, hogy tudatos fogyasztókat neveljenek tanulóikból. 

Mostanáig 25 általános iskola és 52 középiskola, köztük két külhoni magyar intézmény vált jogosulttá a kitüntető cím viselésére. A díjazott iskolák között 17 szakképzési centrum 42 szakiskolája is szerepel. A pályázatnak köszönhetően kialakult együttműködésekben az intézmények közös programok megvalósításával regionális szinten is elősegítik a diákok fogyasztóvédelmi tudásának elmélyítését.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: „A tavalyi tanév csaknem fele tantermen kívüli munkarendben valósult meg, a digitális készségek így minden eddiginél inkább a fiatalok mindennapi életének szerves részévé váltak.

Az iskoláskorúak a reklámok kiemelt célcsoportjaként egyre gyakrabban vásárolnak is okoseszközeikkel, miközben hiányosak az ismereteik a fogyasztókat védő alapvető szabályokról.

Az idei felhívásban új kategóriaként jelenik meg az e-kereskedelem annak érdekében, hogy széles körben megalapozza a diákok gyakorlati tudását az online fogyasztóvédelemben is.”

A pályázat a tanév ideje alatt bármikor benyújtható. A cím odaítélésének feltétele, hogy az iskola a felsorolt tíz szempont (pl. a biztonságos internet és közösségi média használatra nevelés, reklámelemzés a megtévesztő hirdetések tükrében, vagy a fenntartható fogyasztás elterjesztése) közül legalább háromnak már megfeleljen, és további egy későbbi teljesítését vállalja. Az elbírálásánál előnyben részesülnek azok a pályázók, akik együttműködnek a kitüntető címmel már rendelkező intézménnyel. A pályázati felhívás elérhető a kormányzati honlap fogyasztóvédelmi aloldalán.

ITM

 


Eltűntek a hagyományos árubemutatók, új trükkök

ELTŰNTEK A HAGYOMÁNYOS ÁRUBEMUTATÓK, ÚJ TRÜKKÖK MIATT KELL ÉBERNEK LENNI

A szigorú szabályozásnak és a hatóságok együttműködésének köszönhetően lényegében eltűnt Magyarországról az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés.

 A fogyasztóvédelem azonban továbbra is fokozottan figyel, mert egyes cégek ingyenes szűrővizsgálat címén igyekeznek behálózni idős embereket.

Másokat telefonon csalnak előfizetési csapdába, amelynek elkerüléséhez fontos tudni, hogy a vásárlók élhetnek elállási jogukkal. 

A 2015-ös törvénymódosítás hatására, a népegészségüggyel és rendőrséggel közös, folyamatos fogyasztóvédelmi ellenőrzések miatt jelentősen visszaszorult az árubemutatós értékesítés.

Míg öt éve havonta átlagosan 43, idén már mindössze havi két megkeresést kapott a hatóság hasonló ügyekben. Az utazással és ebéddel egybekötött hagyományos termékbemutatók gyakorlatilag megszűntek Magyarországon. A fogyasztóknak az elmúlt években megjelent újfajta értékesítési módszerekkel kapcsolatban érdemes óvatosnak lenniük. 

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta: „Az idős emberek védelme érdekében kiemelt kormányzati cél az árubemutatók visszaszorítása. Az összehangolt fellépés eredményes, az együttműködéssel meg tudtuk tisztítani a piacot. Az új értékesítési formákat kiemelten ellenőrzi a hatóság. Arra kérjük a fogyasztókat, hogy feltétlenül jelezzék a kormányhivataloknál, ha megtévesztő, visszaélésszerű gyakorlattal találkoznak, mert ezzel nagyban megkönnyíthetik a munkánkat.”

A tisztességtelen vállalkozások ingyenes szűrővizsgálatot ajánlva rendszerint célzottan, telefonon keresik meg a nyugdíjasokat, akiket orvosi rendelőnek tűnő helyiségben fogadnak.

A „vizsgálat” eredményeként, a súlyosabb szövődmények megelőzésére állítólag alkalmas termékeket tukmálnak az idősekre. Az értékesítőknek semmiféle egészségügyi végzettségünk nincs, képesítés híján érvényes diagnózist sem állíthatnak fel. Mivel az álorvosok a vásárlók tényleges egészségi állapotát nem ismerik, az általuk ajánlott termékek szedése – például más, rendszeresen szedett gyógyszerrel együtt alkalmazva – akár veszélyes is lehet. 

A fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint elkezdett terjedni az elsősorban egészségmegőrzőnek mondott étrend-kiegészítők telefonos kínálása is.

A megrendelést követően az első csomagot ingyenesen, mindössze a szállítási költség kifizetésére igényt tartva küldik meg.

A későbbiekben a cég bizonyos időközönként, többnyire havonta automatikusan újraküldi a terméket, a vételár kiegyenlítéséhez csekket mellékelnek. Ha a befizetés elmarad, a vállalkozás egyszeri felszólítás után behajtócégen keresztül próbálja érvényesíteni követelését, egyéb költségeket, késedelmi kamatot is felszámítva. Az előfizetési csapda elkerüléséhez fontos tudni, hogy a vásárlót az efféle esetekben is megilleti a 14 napos elállási jog. 

A fogyasztóvédelmi hatóság árubemutatóval vagy telefonos értékesítéssel kapcsolatos jogszabálysértés esetén 15 ezer forinttól akár a nettó árbevétel 5 százalékáig terjedő bírságot is kiszabhat.

Egy wellness eszközöket 700-800 ezer forintért áruló cégnek például 10 millió forintot kellett fizetnie, miután hamis leleteket állított ki, majd méregdrága, de igazoltan hatástalan eszközöket kínált eladásra.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a leghathatósabban a fogyasztóvédelemben tudja érzékeltetni, hogy a magyar emberek oldalán áll. A tárca ezért fokozott erőfeszítésekkel, hatékony ellenőrzésekkel védi a családokat, a leginkább kiszolgáltatott időseket és gyermekeket, a jogkövető vállalkozásokat. 

ITM, Innovációs és Technológiai Minisztérium

 


A RAKTÁRTÓL A GYÁRTÓIG MINDENÜTT ELLENŐRIZHET A FOGYASZTÓVÉDELEM

A raktártól a gyártóig mindenütt ellenőrizhet a fogyasztóvédelem

NEMCSAK AZ ÜZLETEKBEN, HANEM RAKTÁRTÓL A GYÁRTÓIG MINDENÜTT ELLENŐRIZHET A FOGYASZTÓVÉDELEM.

Nemcsak az üzletekben, hanem a raktártól a gyártóig mindenütt ellenőrizhet a fogyasztóvédelem – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A teljes ellátási láncra, a korábbi egy helyett öt szintjére terjeszti ki a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeit az ágazati törvény hatályba lépett módosítása – közölte a tárca.

Azt írták, a szakemberek ezentúl nem csak a fogyasztóval közvetlen kapcsolatban álló eladóval szemben járhatnak el. Az ellenőrök a kiskereskedések mellett a vásárlókat érintő jogsértés gyanúja esetén a raktárakba, nagykereskedőkhöz, importőrökhöz és a gyártókhoz is bejuthatnak.

A hatóság mostanáig kizárólag olyan üzletben, webáruházban, applikációban végezhetett ellenőrzéseket, ahol végfogyasztó vásárolt vagy vett igénybe szolgáltatást. A törvénymódosításnak köszönhetően az ellenőrök nemcsak az üzlethelyiségbe, hanem például az áru tárolására szolgáló helyiségbe is beléphetnek, ott eszközöket, címkézési, csomagolási és egyéb munkafolyamatokat ellenőrizhetnek, iratokat ismerhetnek meg, díjmentesen mintát vehetnek.

Az ITM szerint a kiskapukat bezáró többletjogosítványokkal tipikus visszaéléseknek veheti elejét a fogyasztóvédelem. Így például a korábbi előírások szerint a hatóság csak nyilatkoztatni tudta a vállalkozást az egyes árucikkek raktárban elérhető darabszámáról. Ezért nem állt módjában meggyőződni arról, hogy egy webáruház okkal sürgette-e a fogyasztót gyors döntésre azzal, hogy a holnapon figyelmeztető feliratban jelezte, “már csak 5 termék raktáron”. Pedig ha a cég ilyen esetben valótlan készletinformációt közöl, agresszív kereskedelmi gyakorlatot valósít meg, ami 2 millió forintig terjedő bírsággal szankcionálható.

Hozzátették: fogyasztóvédelmi felügyelő annak ellenére sem tehette be eddig a lábát nagykereskedelmi raktárakba, hogy többször érkezett jelzés olyan megtévesztésről, amikor a külföldről importált árucikk csomagolására a vásárlói bizalom fokozása érdekében “magyar termék” címkét ragasztottak.

Mint írták, gyakran előfordul, hogy webáruházak magánlakásban végeznek ügyfélszolgálati, kereskedelmi, raktározási tevékenységet. Az új rendelkezések szerint a hatósági szakemberek kiemelten súlyos közérdekből, például ha a fogyasztók egészségének, anyagi érdekeinek védelme indokolja, az ügyészség előzetes engedélyével, szigorú garanciális kötöttségek mellett akár magánlakásba is beléphetnek. Az efféle ellenőrzés az érintett alapvető jogainak tiszteletben tartásával, kizárólag 8-18 óra között, hatósági tanú közreműködésével hajtható végre, és évente mindössze néhány alkalommal lehet szükség – fűzték hozzá.

Az ITM kezdeményezésére megvalósult törvénymódosítás a kihirdetését követő hatvanadik napon, augusztus 22-én lép hatályba. Hangsúlyozták: az új előírások a fogyasztóvédelem megerősítésével, ellenőrzési kereteinek bővítésével védik a magyar vásárlókat és a jogkövető vállalkozásokat. A hatóság a teljes ellátási láncra szóló jogosítványaival élve gyorsabban, hatékonyabban számolhatja fel a tisztességtelen piaci gyakorlatokat, hiszen célzottan, a jogsértés felmerülésének helyén intézkedhet – mutattak rá a közleményben.

(MTI)


Népszerűsíteni kellene a magyar élelmiszereket a fiatalok körében

Népszerűsíteni kellene a magyar élelmiszereket a fiatalok körében

A fiatalokat megszólító kommunikációs kampány sokat tudna segíteni a magyar élelmiszerek népszerűsítésében, a Z generáció tagjai hamarosan önálló keresettel rendelkező, fontos fizetőképes tagjai lehetnek a magyar élelmiszereket előszeretettel vásárlóknak – állapították meg egy friss kutatásban.

Az MTI-hez eljutatott tudományos felmérés, amelyet Fodor Mónika, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja és Popovics Anett, az egyetem tanára készített több mint 1400 kérdőív feldolgozásával kimutatta: az életkor előrehaladtával nő a magyar élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban.

Jellemzően az X (37-60 évesek) generáció tagjaiból kerül ki a magyar élelmiszert vásárlók köre, ők már kiforrott preferencia-rendszerrel rendelkeznek és kellő anyagi erőforrás birtokában vannak. A 45 év felettiek vásárlásainak 41 százaléka magyar termék – írták.

Ugyanakkor a fiatalabb, Z (16-25 éves) generáció esetében az látható, hogy sok még a bizonytalan vásárló, preferencia-rendszerük kiforratlansága lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy nem választják elég gyakran a magyar élelmiszereket, azok aránya vásárlásaikban 26 százalék körüli – tették hozzá.

Az élelmiszer tartóssága, beltartalmi értéke és könnyű elérhetősége voltak a dobogós helyezett szempontok az élelmiszervásárlás preferenciarendszerében. Az élelmiszer olcsó mivolta is háttérbe szorult ezekhez képest – írták.

Kitértek arra is: a vásárlók jelentős része (40,2 százalék) nem érzékel minőségbeli különbséget hazai és más országokból származó élelmiszerek között, de csaknem ugyanennyien mondták azt, hogy a magyar élelmiszerek minősége jobb (38,5 százalék).

A megbízhatóság terén is hasonló arányok érvényesültek, az ár szempontjából, azonban már a legtöbben (44 százalék) tartják drágábbnak a magyar élelmiszereket, és kevesebben (28 százalék) ítélik azonosnak a kül- és belföldi élelmiszerek árát, és ennél is kevesebben (13 százalék) gondolják, hogy a külföldiek kerülnek többe.

Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy csak akkor vásárolnának-e magyar terméket, ha az olcsóbb a külföldinél, mindössze 25 százalék volt az igennel válaszolók aránya.

Érdekes jelenség volt az is, hogy a válaszadók 75 százaléka mondta, hogy szívesen vásárol magyar élelmiszert, mert ezzel magyar munkahelyeket támogat. Eközben a válaszok alapján a magyar termék preferálásában szinte semmilyen szerepet nem játszik a divat, a vagy a baráti példa, azt is csupán 20 százalék nyilatkozta, hogy szülői példát követ ezzel.

A megkérdezettek úgy vélik, az általuk vásárolt élelmiszernek átlagosan 30 százaléka a magyar élelmiszer, és ez meglehetősen nagy arány.

MTI


MÁR NEM CSAK AZ ÜZLETEKBEN ELLENŐRIZHET A FOGYASZTÓVÉDELEM, HANEM A RAKTÁRTÓL A GYÁRTÓIG

Már nem csak az üzletekben ellenőrizhet a fogyasztóvédelem, hanem a raktártól a gyártóig mindenütt egy törvénymódosítás után.