A kultúrának társadalmi missziós szerepe van

A kultúrának társadalmi missziós szerepe van

Társadalmi missziós szerepet szán a kultúrának és szoros együttműködést tervez mind az egyéb kormányzati területekkel, mind a művészeti szférával Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, aki minderről az MTI-nek adott interjúban beszélt.

Hoppál Péter emlékeztetett arra, hogy a kultúra egységesnek tűnő terület, de sok részegységből áll össze, és más minisztériumok is felvállalnak kulturális feladatokat így könnyű a kormányzatban rokon területeket találni: ilyen például az oktatás, a felzárkóztatás vagy a rendkívül szerteágazó fejlesztési tevékenységek köre. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kultúra jelen van az önkormányzatok és az egyházak mindennapjaiban – határokon innen és túl –, így tehát a feladatok ellátása során több ezer partner együttműködésére számít.

A hagyományosan kialakult feladatok mellett a kulturális kormányzat most fokozottabb szerepet vállal a társadalom egészét foglalkoztató kérdések megválaszolásában, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériuma legfontosabb küldetéséül a kormányprogram meghirdetésekor a miniszterelnök azt szánta, hogy a család szerepét erősítse meg a társadalomban – idézte fel.

“A magasabb életminőség elérésének lehetőségét mindenki, de különösen a családok számára biztosítani akarjuk – és ebben komoly szerepe van a kultúrának. Vannak olyan családok, olyan országrészek, ahová a valódi értéket közvetítő kulturális szolgáltatások, javak nem jutnak el, ha pedig egy gyerek az iskolában nem tanul meg kultúrát “fogyasztani”, akkor ezt később nehéz pótolni és félő, hogy életminőségi deficitben fog élni” – hangsúlyozta Hoppál Péter.

Mint hozzátette: az államtitkárságnak ezért azon kell dolgoznia, hogy a kulturális értékekhez való hozzáférés legyen benne a családi modellről szóló és a területfejlesztési, vidékfejlesztési gondolkodásban, a szociális felzárkózás ügyének alapvető eszközrendszerében.

“A kultúrának nagyon komoly társadalmi missziós szerepe van, amit eddig nem használtunk ki eléggé, és arra törekeszem, hogy a jövőben ezt ne lehessen figyelmen kívül hagyni” – mutatott rá az államtitkár.

Hoppál Péter emlékeztetett a kormányzat és a kulturális intézmények közös felelősségére is: értékelése szerint ezért is fontos, hogy az előző kormány közelebb vitte a kulturális fogyasztás lehetőségét az emberekhez azáltal, hogy a korábbi megyei fenntartásból önkormányzati fenntartásba adta a közgyűjtemények, könyvtárak többségét.

“A négy éve elkezdett tendenciákat folytatni kell, miközben hatékonyabbá kell tenni az emberek elérését, másfelől tovább javítani a kultúra kimagasló értékeinek külföldi megjelenítését. Ez a Balassi Intézet hálózatán keresztül is lehetséges és persze vannak emblematikus intézményeink, amelyek segítségével alakíthatjuk az országunkról alkotott képet. Ha a kulturális értékeinkkel jól élünk, akkor az ország megítélését is befolyásolhatjuk” – jegyezte meg.

Mint Hoppál Péter elmondta, kulturális kiadások nem csak az államtitkárság költségvetésében szerepelnek, az elmúlt időszakban például rengeteg intézmény újult meg, mások mellett az Erkel Színház, a Zeneakadémia, a fertődi Esterházy-kastély vagy a Várkert Bazár – hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük.

Az előző ciklusban született meg a városligeti múzeumi negyed koncepciója is, amelyet ennek a kormánynak kell megvalósítania. Intenzív feladatok vannak tehát a kulturális infrastruktúra-fejlesztésben is, de a kulturális ipar erősítése munkahelyeket is teremthet; elég a kulturális turizmusról beszélni – jegyezte meg az államtitkár.

Hoppál Péter elmondta: a kulturális államtitkárságot “origónak” képzeli el, amely a kulturális területeken dolgozó kormánybiztosokkal, a kulturális terület egyéb szereplőivel folyamatosan egyeztet, de sokat segíthet az is, hogy egyik elődje, L. Simon László a Miniszterelnökség államtitkára lett.

A kulturális vidékfejlesztési európai uniós projektekről szólva emlékeztetett arra, hogy azok pályázati része lezárult, zajlanak a beruházások. Most indulnak majd az új uniós költségvetési ciklus kiírásai másfajta programokkal, fejlesztési célokkal, de el akarja érni, hogy ezek között is bizonyosan megjelenjenek olyan támogatási célok, amelyek révén a kultúra minél szélesebb rétegekhez eljuthat – fűzte hozzá.

Hoppál Péter kiemelte, nem kell tehát azon aggódni, hogy a fővárosi fejlesztések a vidékiek kárára valósulnának meg. “Magam is budapesti születésű, de pécsi politikus vagyok, így főváros és vidék egyensúlyának megteremtését a feladatomnak tekintem. Tudom, hogy milyen lehetőségek vannak a vidéki kulturális szférában, ismerem a helyzet provincializmusát és a kitörési esélyeket is” – fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy a tudomány és a művészet professzionális és autonóm intézményi képviselete nem új gondolat: a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alkotmányos alapjának és működési feltételeinek biztosításával ezért régi adósságot törlesztett a kormány.

“Ha van egy ilyen köztestület, el is kell látni azokkal a jogokkal és erőforrásokkal, hogy a politikától immár teljes mértékben eltávolodva önálló döntéshozó grémium lehessen. Tudom, hogy van egy fajta politikai fanyalgás az MMA körül, de ahogy megyünk előre az időben és ahogy látható lesz, hogy a választott elnökség milyen stratégiai irányt követ, egyre inkább el fognak fogyni ezek a hangok” – vélekedett.

“Ahogy a köztársasági elnök mondta: az alkotmányról szóló viták lezárultak azzal, hogy a magyar emberek áprilisban újabb kétharmadról döntöttek; ugyanezt érzem az MMA-ról szóló vitákkal kapcsolatban is. Az MMA-t választási eszközként használták a kampányban az ellenfeleink, de az emberek arról döntöttek, hogy legyen MMA és erősödjön” – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: stratégiai partnereként fog fordulni az akadémiához.

A kultúrafinanszírozás rendszerének esetleges átalakításáról szólva az államtitkár elmondta: erről számos szakértői anyag készül, amelyeket várhatóan a nyáron tekintenek át. “Bármelyik irány lehetséges ma még” – vélekedett.

Hoppál Péter szerint a médiában gyakran felmerül a kérdés: mi lesz a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) jövője, hogyan fog működni, beolvad-e az MMA-ba.

“Ezt a kérdést komolyan végig kell gondolni. Az NKA szerintem jól működő struktúra a döntéshozatalban számos kiváló szakember közreműködésével és nagyon fontos, hogy a kultúra finanszírozása stabil legyen, mert egyes vidéki kulturális szereplők a feladataik finanszírozását gyakorlatilag innen biztosítják. Az NKA tehát nem alakulhat át úgy, hogy ezek nem jutnak forrásokhoz. Ezért fogjuk bölcsen végiggondolni, hogy amennyiben lesz átszervezés, az milyen mértékű legyen. Ez a munka még előttünk áll” – szólt a jövendő feladatokról Hoppál Péter.

(MTI)



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .