Sikeres gyerekesélyprogram a kadarkúti-nagybajomi kistérségben

Sikeres gyerekesélyprogram a kadarkúti-nagybajomi kistérségben

A kormány bízik abban, hogy sikerül további európai uniós forrást szerezni az olyan felzárkóztatási programok folytatásához, mint amilyen a kadarkúti-nagybajomi kistérség csaknem 600 millió forintos EU-támogatást élvező gyerekesélyprojektje – mondta Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Kadarkúton.

A Somogy megyei kadarkúti-nagybajomi kistérség 2013 márciusától 2015 februárjáig tartó projektjének eddigi eredményeiről az államtitkár a helyszínen tájékozódott. Karsai József (Fidesz-KDNP), Kadarkút polgármestere elmondta, hogy a projekt lezárása után is fontos lesz bizonyos programelemek továbbműködtetése, ehhez szükség lenne további kiszámítható támogatásra.

Czeferner Józsefné, a kistérségi társulás elnöke arról beszélt, hogy a projekt elmúlt 22 hónapjában a különböző szakemberek olyan összefogása született meg a halmozottan hátrányos térség családjainak komplex felzárkóztatásáért, amit nem szabad veszni hagyni.

A kaposfői katolikus plébánia és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bevonásával működtetett három Biztos Kezdet Gyerekházat, a közösségi szolgáltató házat, valamint a tíz ifjúsági pontot és tanodát is tovább kellene működtetni. “Ebben a térségben már két generáció nőtt fel úgy, hogy nem látta a szüleit dolgozni, a képzetlenség miatt pedig lehetetlen a vállalkozások betelepítése” – fogalmazta meg, miért fontos a felzárkóztatási munkában való összefogás.

Somos László esperes a születéstől a nevelést felvállaló, egész családokkal foglalkozó, általuk működtetett két ifjúsági pont egyik legnagyobb eredményének azt nevezte, hogy míg korábban a környék gyermekeinek nagy része csak kisegítő iskolákba kerülhetett, az idén valamennyi jelentkezőjüket felvették normál iskolákba. “Szellemi és lelki központokká váltak ezek a helyek, ami csak a kezdete valaminek, és akkor van értelme, ha lesz folytatás” – hangsúlyozta. A romaszervezetek képviselői elismeréssel nyilatkoztak a programról és eredményeiről, különösen annak komplexitása miatt.

Pandur Csilla, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mentora arról beszélt, hogy a gettósodott településen élők számára nincs értelme rövid ideig megmutatni, miként lehetne élni, legalább 8-20 éves időtartamra van szükség a változáshoz.

Czibere Károly államtitkár a konzultáción elmondta, hasznos, hogy az ilyen felzárkóztatási programok a krízisben lévő családoknak komplexen kívánnak segíteni. Szükséges a tapasztalatok beépítése a szabályozásba, a finanszírozásba és az uniós tervezésekbe is a következő hónapokban. Jelenleg zajlik ezeknek a programoknak a kiértékelése, a tapasztalatok összegzése.

A kadarkúti projektről szólva kifejtette: “ez a program szakmailag jól működik, ezért fontos, hogy folytatódjon, és a felhalmozott tudástőke megmaradjon, hasznosulva az itt élő családok számára”. A legfontosabb célnak azt nevezte, hogy az ilyen jellegű kísérleti programokat uniós forrásokból folyamatosan tovább tudják működtetni, sőt ha lehet, a tapasztalatokra építve további kistérségekben is be tudják vezetni. A következő feladatként azt említette, hogy azokat a programelemeket, amelyek már beváltak és átláthatóan működnek, kiemeljék az uniós finanszírozásból és áttegyék hazai finanszírozásba.

(MTI)

 

Fényképek forrása: facebook



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .