VÁLASZTÁS – MAGYAROK VAGYUNK, MAGYAROK MARADUNK!

(Egy választásra – 2018. április 8-án -, ami többszörös döntés.

Kiállás az építés, az értékteremtés és a magyar kultúra, az ezeréves magyar és keresztény Magyarország mellett.  Az ÉLÉSTÁR Fogyasztóvédelmi és Jogvédő Egyesület tagjai, munkatársai és önkéntesei (csapata) – 10 évvel ezelőtti megalapítása óta – immár sokadszor kinyilvánítják: szeretik magyar Hazájukat, ragaszkodnak az egységes magyar nemzethez és kultúrkörhöz, magyarok akarnak maradni. Jelenleg egyetlen felelős nemzeti értékalapú döntés a szükségszerű: folytassa Orbán Viktor, folytassa Fidesz-KDNP! Isten óvja Magyarországot!)

MAGYAROK VAGYUNK, MAGYAROK MARADUNK

„Magyarok vagyunk, 

magyarok maradunk,

senki idegennek nem kívánjuk kárát,

senki idegennel nincsen vesződésünk.

 Mindössze a magunk hazáját

kívánjuk megőrizni és megtartani magyarnak,

hogy fiaink és unokáink is élhessenek benne magyarul,

s megélhessenek benne becsületes munka árán.

Tisztességgel és békességben,

az Úristen rendelése szerint.” (WASS ALBERT)

 FEL GYŐZELEMRE! HAJRÁ MAGYAROK!

 


Civil beszámolók elkészítéséhez szükséges nyomtatványok aktualizálása 2018.02.01-től

Civil beszámolók elkészítéséhez szükséges nyomtatványok aktualizálása 2018.02.01-től Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfeleinket, hogy a beszámolók benyújtásához szükséges korábbi évekre vonatkozó nyomtatványok frissített verziója, illetve a 2018. évi beszámoló elkészítéséhez szükséges nyomtatványok (PK-441, PK-442) 2018. február 1-jétől érhetők el a Civil eljárás során … Olvasd tovább


WASS ALBERT FELOLVASÓ ÜNNEP 2018.02.23-24. KAPOSVÁR

WASS ALBERT FELOLVASÓ ÜNNEP 2018.02.23-24. KAPOSVÁR

…ÉS MARADOK EZÚTON, MÍG CSAK ÉLEK,
TÖRETLEN HITTEL EMBER ÉS MAGYAR.”

Ismét WASS ALBERT FELOLVASÓ ÜNNEP KAPOSVÁRON!
A 9. felolvasó ünnepet – amely 2 napos – 2018. február 23-24-én
rendezi az ÉLÉSTÁR Egyesület az Együd Árpád Kulturális Központban (Agóra).

Magyar nemzeti irodalommal (kultúrával) a közösségfejlesztésért, a nemzet egységéért…

Wass Albert, Tamási Áron, Nyírő József, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Sajó Sándor, Szabó Dezső, Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Mécs László, Márai Sándor, Gyóni Géza, Gyula Diák (Somogyvári Gyula)…


“Dobunkat perdítvén, trombitát zendítvén,Jézust, Jézust kiáltsunk!”

“Dobunkat perdítvén, trombitát zendítvén,Jézust, Jézust kiáltsunk!”

 

Debreceni Szappanos János szerzeménye Bocskai István fejedelemhez 1604-ből (1605?)

“Militaris congratulatio

Az szép szabadságra, magyarság javára
        törekedő jó urunk,
Úri dicsőségből, mint Krisztus mennyekből,
        alászállott gyámolunk,
Szolgai ruhában, katona formában,
        hallgasd meg, azmit írunk!

Azkinek örvendünk, most annak éneklünk,
        vitézlő öltözetben,
Sisakban, fegyverben, lovakon, nyergekben,
        sátor alatt mezőkben,
Jóllehet sok kárban, de azért vígságban,
        magyarok örömében.

Ha nyelvem száz volna, hogyha szóm víz volna,
        ha mint Körös, úgy folyna,
Szívemnek titkait, magyarok örömit
        megírnám bölcs formára,
Jaj, szegény magyarok, immár vígadnotok
        egyszer ideje volna.

Sok ideje immár, hogy szívünk várton vár
        isteni segitséget.
Elfordult volt tűlünk, mert nagy sok volt bűnünk,
        szivünk azért rettegett.
Lám, nem haragszik volt, csak mint atya sújt volt,
        s immár megkegyelmezett.

Dobunkat perdítvén, trombitát zendítvén,
        Jézust, Jézust kiáltsunk!
Gyakran könyörögjünk, vitéz módon éljünk,
        országvesztőket rontsunk,
Szegény, szép hazánkért, magyar koronánkért
        ideje vagdalkoznunk.

Mit tehet az eső, hó, víz, szél és fölhő,
        hol vadnak most az Múzsák?
Tavaszi szép tánccal, örvendező szóval
        nem zengenek az Nimfák,
Lám, táborban vadnak, lám, egy szívvel laknak
        az jó hajdú katonák.

Oh, szegény katonák, szeret már az ország,
        semmit ne bánkódjatok,
Igyünk igaz vagyon, Istenünk jó vagyon,
        meg nem csalatkozhattok,
Szeme fényét szúrják, haragját már lássák,
        hogy lesz diadalmotok.

Az eklézsiáért, igaz tudományért
        ű maga föláll talpra,
Mikor zászlótokkal, dobbal, trombitákkal
        mentek az kemény harcra,
Adván bátorságot, nálatok az kardot
        forgatja csak ű maga.

Ha jövendőt tudunk, ha igazat szólunk,
        ott leszen az újulás,
Szomszédságszegőktűl, országunk vesztőktűl
        magyari szabadulás,
Az mennyei Úr is, így akarja ű is,
        hogy legyen az megváltás.

Nyomorúságinkat, szánta nyavalyánkat,
        gyalázatos voltunkat,
Engedelem alatt, hűség szűne alatt
        hogy látta rabságinkat,
Kegyetlen urunknak, vérszopó hóhérnak
        keze alatt kínunkat.

Sokszor óhajtottunk, kesergettünk, sírtunk
        ez méltatlan dolgokon:
Mi oka, Úristen? Lelkünk mely bűntelen,
        s mely kemény szívek vagyon,
Híveknek kiáltnak, másfelől pusztítnak,
        vágnak, ölnek szabadon.

Az magyar koronát, világ kívánságát
        lábok alá tapodják,
Selyimet magunknak, Dass dich Gotts-ot mondnak,
        személyünket utálják,
Sem hűségünk nem kell, barátságunk sem kell,
        halálunkat kívánják.

Mostoha Rudolphus, sátán miatt vagy bús,
        de megvér az Jehova,
Az híveket űzöd, az Krisztust üldözöd,
        de horgot vet orrodba,
Szegény keresztyének, meg ne rettenjetek
        az Isten causájában.

Magamegalázott, szíve szomorodott,
        te keresztyén Gedeon,
Hogy szemünk ily vak volt, hogy nyakunk kemény volt,
        ne haragudjál azon,
Fejünk megalázva, de hűséggel rakva
        már te kezedben vagyon.

Tudjuk, nem vétkeztél, minket keserültél,
        halálodat nem szánván,
Úri dicsőségből, gazdag fényességből
        egy ideig leszállván.
Háláadók leszünk, nagyobbra emelünk
        koronánkat meghozván.

De mi mit emelünk? Magunkkal sem bírunk,
        fölemelt az Jehova,
Tegyen örökössé, hosszú életűvé
        ország vidámságára,
Örvendező orcánk, sokáig szép hazánk
        nézhessen királyára.

Nem kell irígykedni, farkasszemmel nézni
        senkinek ez dologra,
Bihar vármegyéből, hogy te ez kis helyből
        származtál oltalmunkra,
Krisztus is jászolból és kis Názáretből
        jütt világ váltságára.

Így szokott ez lenni, ezt szokta mívelni
        az mennyeknek szent Ura,
Az kisded szíveket, vezérelvén őket,
        viszi derék dologra,
Mózes és Áron, Józsue, Gedeon
        példája ezt mutatja.

Hogyha hallgathatunk, hogyha nem gondolunk
        nemzetünk ínségével,
Búva kinek leszen, kinek ártasz igen
        méltóságos tiszteddel,
Az Úr annak adja, azkinek akarja,
        nem gondol ű senkivel.

Nem bánkódik Várad, noha kénja árad,
        ezen az diadalmon,
Karótúl fejünket, kéntúl életünket
        mert megmented az napon.
Petz Jánosnak hadát, Luciper táborát
        hogy megrontád ez napon.

Az sok szent szerzettel, húsvesztő péntekkel
        siet vala mireánk,
Misefaragókat, nyírt jezsuitákat
        hoz vala, hogy tartanánk,
Noha viasz nélkül, délben gyertya nélkül
        jól látott eklézsiánk.

Az Úr teáltalad izene, mit fárad
        ily méltatlan dologban,
Az szent zsolozsmákat, pileses papokat
        küldje haza Rómában,
Ő maga örömben, kutus víz mentében,
        lakjék veszteg Sakában.

Hát mit óhajtanánk, avagy miért sírnánk
        megszabadulásunkon,
Ha hazánk elromlott, éltünkben megtartott
        az mennyei oltalom,
Az eklézsiához, nem az külső jókhoz
        köttetünk ez világon.

Dob-, trombitazengést, álgyú-, puskalövést,
        mindent el kell szenvednünk,
Dióbélt kívánván, tudjuk azt mind nyilván,
        az héját meg kell törnünk,
Ha mind aluszunk is, békével lakunk is,
        nem mindörökké élünk.

Vitéz atyáinknak, serény magyaroknak
        nyomdokokat kövessük,
Kit űk nyertek vérrel, mi is azon vérrel
        megtartsuk és őrizzük,
Ha német határát oltalmaztuk, gondját
        magunknak is viseljük.

Nem szólnánk reájok, tudjátok, magyarok,
        ha igazak volnának,
Urakról urakra, menvén mindnyájunkra,
        jobb-e, hogy róton rónak,
Kolozsvár nagy kénja, Erdély pusztasága
        példa az mindnyájunknak.

Ha megfogyatkozunk, hogyha nem adhatunk,
        mindjárást megnyakaznak,
Ha vitézek vagyunk, úgyis félnek tűlünk,
        árulóknak kiáltnak,
Patkószeget vernek, fejünkben szegeznek,
        s ez világból kiirtnak.

Méltó hát vigyáznunk, méltó könyörögnünk
        az új fejedelmünkért,
Maradék hazánknak, szép eklézsiánknak
        adatott Gedeonért,
Tegye szerencséssé, hosszú életűvé
        Isten az sok árvákért.

Keserves nemzetünk, szomorodott szivünk
        egyszer hadd vidámuljon,
Rabságából testünk, siralomból lelkünk
        immár hadd szabaduljon,
Ezeknek fejében, bódog reménségben
        minden ember induljon.

Dobunkat perdítvén, trombitát zendítvén
        az egekben kiáltsunk,
Erőt onnat kérjünk, azki meghal bennünk,
        Jézussal uralkodunk,
Azki egészségben megmarad éltében,
        szép tisztességet nyerünk.

Serény hadnagyinknak, jó kapitányunknak
        példájokat kövessük,
Mi nem jobbak vagyunk, vagy mi nem több lelkünk
        az övéknél, mit félünk,
Az ellenség is fél, abból is vesz sok vér,
        semmit ne iszonyodjunk.

Hadat igazgató, győzedelmet adó
        bölcs és hatalmas Isten,
Mutasd meg magadat, irgalmas voltodat
        magyari híveidben,
Kiért fejedelmünk és minden nép velünk
        áldjon tégedet. Amen.”

 


NEA 2018 CIVIL PÁLYÁZATI SZAKMAI ANYAGOK

NEA 2018 CIVIL PÁLYÁZATI SZAKMAI ANYAGOK (NEA-18-M és NEA-18-SZ)

Az EMET (Emberi Erőforrás Támogatáskezelő) NEA Tájékoztató Napok előadásanyagai – szíves felhasználásra. “Sorvezetőként” és tanulságként.

  1. NEA-18-M és NEA-18-SZ PÁLYÁZATI KÍRÁSOK (letöltés)
  2. NEA-18-M és NEA-18-SZ EPER PÁLYÁZATI FOLYAMAT (letöltés)

Minden civil pályázónak eredményes, közhasznú tevékenységet!

___________________________________________________________

ÉLÉSTÁR Fogyasztóvédelmi és Jogvédő Egyesület (Kaposvár)

 


Wass Albert 110 éve

Wass Albert  székely-magyar író/költőfejedelem 110 éve született Válaszúton, Erdélyben. Talán az utolsó Táltos…

 

 

 

 

 

 

 

“Lássátok az Úr dicsőségét – dorgálta a kishitűeket -, lássatok a jövendőbe! Az Úristen rendelte nekünk ezt a hazát! Az Úristen népe és nemzete vagyunk! Elhagyta-e az Úr valaha is azokat, akik őbenne bíztak, akik az Ő törvényei szerint éltek, akik az Ő parancsolatait követték? Soha! Az Úr nem hagyta el az Ő magyarjait! A magyarok hagyták el az Urat! Térjetek vissza hozzá, s Ő megvédelmez benneteket, magosra emel, de tudjátok is ezt, lássátok magatok előtt a boldogságos szép jövendőt, amit az Úr számotokra készített, lássátok, magyarok, mert ahol nincs látomás, ott elpusztul a lélek s a lélekkel együtt pusztul a nép.
– Tiszteld a te Uradat, Istenedet és Rajta kívül más isteneid ne legyenek – oktatta tanítványait -, minden bajodnak Ő az orvosa és minden harcodban az Ő pajzsa védelmez és az Ő ereje győzedelmeskedik benned!
– Az Úr erejében, szeretetében és védelmében sohase kételkedj. Minden erőd Tőle való és minden cselekedeted Őt kell szolgálja.
-Tiszteld őseidet, mert rajtok keresztül nyertél életet és örököltél Istent és hazát.
– Légy hűséges hazádhoz és nemzetedhez, mert csak a hűségeseket védelmezi az Úr.
– Szeress minden magyart, akárcsak önmagadat, és légy jóindulattal másokkal szemben is.
– Légy becsületes, tisztességes és igaz, mert csak így nyered el az Úr szeretetét.
– Soha el ne feledd, egy pillanatra sem, hogy saját képére alkotott az Úr. Ameddig Őt tükrözöd tettedben és gondolataidban, az Ő ereje lakozik benned. Ha elhagyod Őt, Ő is elhagy téged.
– Ha nemcsak hiszed, de tudod is az Istent, az Isten ereje benned van, és hegyeket tudsz mozdítani vele!… Fegyvernek nem lesz hatalma rajtad s elkárhozik, ki veled perbe száll. Ez az Úr népének hagyatéka, kiknek igazsága, erénye és tudása Őtőle való…!”

Wass Albert: Hagyaték

_____________________________________________________________________

MAGYAROK VAGYUNK, MAGYAROK MARADUNK...


Vízkereszt, JÉZUS KRISZTUS megjelenésének ünnepe

Vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe

Vízkeresztet január 6-án ünnepli a Katolikus Egyház parancsolt ünnepként. Az epifánia („epiphania Domini”, az „Úr megjelenése”) néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

Giotto: Epifánia 
(1320–25, Metropolitan Művészeti Múzeum, New York)

Alexandriai Szent Kelemen számolt be arról, hogy január 6-án már a gnosztikus Bazilidesz (2. század) követői megünnepelték Jézus keresztségét, mert azt vallották, hogy az ember Jézus a keresztségkor vált Isten Fiává. E napot az egyiptomiak a Nílus vize ünnepeként ismerték, mely szerint e napon merítettek a Nílus vizéből és megszentelték azt. A 3. század során az egyházatyák tisztázni akarták az ünnep hittani tartalmát.

A 4. század elejétől kezdődően lett ez a nap liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312 és 325 között kezdett terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája Keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés), Nyugaton a háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.

Az ünnep görög neve – epifánia, vagyis megjelenés – utal arra, hogy Isten megjelenik dicsőségében. Vízkereszt ünnepe emlékeztet arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent, eljött közénk és elhozta nekünk az üdvösséget.

Vízkeresztkor Jézus három megjelenésére emlékezünk:

A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Jézus születése által Isten megjelent a világban. A napkeleti bölcsek által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre.

Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a szeretett Fiút és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. A teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt. Ezzel új tartalmat is adott a víz általi keresztség tisztulásának, hogy a Messiás Szentlélekkel fog keresztelni.

Jézus első csodájával a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét: „Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne” (Jn 2,11). Ebben a csodában Isten megmutatja dicsőségét, hogy az embernek segíteni akar, meg akarja menteni és végül meg akarja váltani. Az ember válasza a hit, az Istenbe vetett bizalom.

Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 17. Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”).

Vízkereszt ünnepe megmutatja, hogy Isten minden emberhez eljött. A megváltó Jézus születésével Isten vállalja az emberi életet és később a szenvedést is, hogy ezzel elhozza minden ember számára az üdvösséget, az örök élet reményét. A parancsolt ünnepen nyissuk meg szívünket a megjelenő Istennek, aki megmutatja magát nekünk. Az új esztendő minden napját kísérje Isten segítsége és áldása!

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Magyar Kurír


NEA 2018 PÁLYÁZATI KÉPZÉS ÉS CIVIL INFORMÁCIÓS NAP KAPOSVÁRON 2017.12.20.!

NEA 2018 PÁLYÁZATI KÉPZÉS ÉS CIVIL INFORMÁCIÓS NAP KAPOSVÁRON 2017.12.20., szerda, 15,30 órakor M E G H Í V Ó KÉPZÉSRE ÉS PARTNERSÉGI INFORMÁCIÓS NAPRA HELYSZÍN:                                                                  7400 Kaposvár, Csokonai u.1. (Nagy Imre tér 2.) (Együd Árpád Kulturális Központ, Agóra)  IDŐPONT: 2017. … Olvasd tovább